Kiút az álláskeresésből

pexels-photo-246124

“Ákos a fővárosban dolgozott egy nemzetközi cég megbecsült kommunikációs vezetőjeként hosszú éveken át. Egy nap főnöke hívta be az irodába, ahol a kilépő dokumentumokat tárta elé mindenféle magyarázat nélkül. A helyzet váratlansága miatt először azt gondolta, ez vele nem történhet meg, majd a düh és a tehetetlenség érzései kavarogtak benne. Pár hétig gondolni sem akart az álláskeresésre, bezárkózott, szakmai kompetenciáit megkérdőjelezte, pályamódosítást fontolgatott. Hosszas álláskeresést követően úgy döntött, szakmájában marad, végül egy kisvállalatnál találta meg számításait. A szakmai előremenetel, és a vezető szerep kevésbé vonzotta már, a személyes kapcsolatok, és a nyugodt légkör vált elsődlegessé számára a napi feladatok mellett. Szakmai fejlődését végül egy szakmai folyóirattal való együttműködésében találta meg, ahová cikkeket írt. Ez megbecsülést és elismerést hozott számára.”

Ahogy a fenti történetben is látható, a munkanélküliség változatos érzelmeket hív elő, különösen, ha elbocsátás előzi meg. A tehetetlenség, és a düh érzéseitől jut el az ember a helyzet elfogadásáig, és rendszerint csak ekkor kezdődik el a hatékony álláskeresés. A kezdeti, passzív időszakot egy önismereti szakasz követ, ahol újra értékeli szakmai identitását, újrafogalmazza céljait, jövőképét. Ha ezt az első aktív időszakot nem követi sikeres elhelyezkedés, a személy visszacsúszhat a passzív, apatikus, depresszív állapotba. Gyakori tapasztalat, hogy a próbálkozások sikertelenségei után az álláskeresők tartósan erre az élethelyzetre rendezkednek be.

Lépésről lépésre ki a mélypontról

  • Az álláskeresőkkel való munka első lépéseként mindig azt kell felmérni, hol tart a személy? Milyen élethelyzetben érte őt a munkanélküliség? Különösen nagy lehet a helyzet krízisként való megélése, ha az élet egyéb területei is bizonytalanok, vagy aktuálisan más veszteség is érte (pl.: épp válik, vagy anyagilag instabil helyzetben van).
  • Ezután következhet csak a tanulságok megfogalmazása, és értelmezése a korábbi munkatapasztalatok mentén. Milyen szerepe van az álláskeresőnek abban, hogy a helyzet így alakult? A továbblépéshez fontos értékelni a helyzetet, és a karrier addigi menetét is. Egy munkahelyváltás, még ha az kényszerű is, fordulópontot jelenthet a pályán, és mindenképpen egy döntést von magával, merre tovább. Milyen új szempontok jöhettek elő az elmúlt időszak tanulságai alapján? Ez a helyzet (ahogy a fenti történetből is látszik), a prioritások átrendeződését is magával vonhatja, ami az álláskeresés alapjává válik.
  • Érdemes az elbocsátás, és az elhúzódó munkanélküli helyzet okait is elemezni. A hozzám fordulóknak fel szoktam tenni a kérdést, mit gondolnak arról, mi az oka, amiért nem találnak állást? Aki ennél a válasznál csak önmagán kívüli okokra hivatkozik (alacsony fizetés, kevés munkalehetőség), úgy élheti meg ezt a helyzetet, mint ami teljesen kívül esik saját hatáskörén, nem tudja azt sem befolyásolni, sem megoldani. Ebben a helyzetben könnyű beleragadni, és felhagyni a próbálkozással is, mondván: „úgysem sikerül”. Aki megéli azt, hogy önmaga is hatással lehet helyzete megváltoztatására, könnyebben kitalálhat ebből a krízisből.
  • A sok elutasítás, és maga az álláskereső élethelyzet nagy károkat okozhat az önbizalom tekintetében is. Ezért a tanácsadási folyamat fontos lépése az erősségek megfogalmazása, az én-erősítés.
  • Kiemelt cél az álláskeresőkkel való munkában az aktív megküzdés támogatása is – az önéletrajz megírása, a pályázati anyag elkészítése, a lehetséges munkáltatók felkutatása.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s